MENÜ

LEGSZEBB VERSEIM

 

 
A  JEL

Beköszöntött egy új esztendő,
Rossz emlékeket nyelje el az emésztő.
Arcodon legyen minden nap mosoly,
Ne legyél soha lelki fogoly.

Simogasd az embereket szép szavakkal,
Ne legyen a lelked tele haraggal.
Te legyél a szikla, kapaszkodjanak beléd,
Isten országa tárul majd eléd.

Vigasztalj és bátoríts másokat,
Így szerzel igaz barátokat.
Légy te a példa, a jel,
Amely azt hirdeti: Isten országa közel.

2013. január 16.


 

 

VÁLTOZÁS  SZELE

Amikor szomorúságnak völgyében jár a lelked,
Amikor kilátástalannak tűnik az életed,
Amikor félelem uralkodik feletted,
Amikor mások döntenek helyetted.

Ne várj nagy csodákra az életedben,
Maradj mindig hitben és reményben.
Az Isten ott van melletted,
Szorosan fogja a kezed.

Hozzád is elér a változás szele,
Megérint majd Isten kegyelme.
Leteszed a terheket,
Lelkedet eltölti a szeretet.

Isten szava legyen csak ajkaidon,
Magatartásod jó példaként szolgáljon..
Ha megzavar a nagy kisértő,
Hivatkozz Jézusra, Ő a megmentő.

Ha bántások érnek,
Felemésztenek a sérelmek.
Emelkedj felül mindenen,
Célod csak megbocsájtás legyen.

Köszönd meg, amit kaptál,
Magadból csak jót adjál.
A múltadon legyen lakat,
Isten életednek új értelmet adhat.
 
2013. szeptember 11.

 

 

 

ÚJ  ESÉLY

Eljött már a reggel,
A nap most kel fel.
Új esélyt kaptam.
Folytassam vagy abbahagyjam?

Nehéz a döntés, tudom,
Bárhogy döntök vállalom.
Életemre nézve egyértelmű a folytatás,
Másnak lehet, ez nagy vállalás.

De én már döntöttem.
Életemet Istennel élem.
Lassan körülvesz a világ zaja.
De bennem megmarad Isten szava.

Így haladok a cél felé,
Boldogan állok majd Isten elé.
Ő azt mondja: Gyermekem, visszajöttél.
Minden küldetést befejeztél.


2013. május 8.

 

EGY  VALÓSÁGOS  ÁLOM

Egy csendes hajnalon
Csodálatos álmot láttam egykoron.
Az Úr fogta meg a kezemet
S megérintette a lelkemet.

Szép zöld pázsiton járatott
Lelkemben békesség és nyugalom honolt.
Éreztem testem könnyedségét
Elmém frissességét.

Ott voltam az Úr mellett
S láttam, hatalma van mindenek felett.
Járhattam a fényben
Részesültem az örök reményben.

Szerettem volna kérdezni,
Válaszokat vártam, amiket meg akartam érteni.
De az Úr már tudta előre, mit fogok kérdezni
S így válaszolt csendesen: Majd meg fogod érteni.

De én továbbra is kérdeztem, és faggattam
Életem fájó pillanatira válaszokat akartam.
Ekkor az Úr rám mosolygott
Majd megnyugtatóan így szólt:

Az élet egy nagy utazás
Az út nem nehéz, ha van egy útitárs.
Több bánatot adtam neked, mint örömöt.
De tudtam, egyszer megköszönöd.

Én mindvégig ott voltam veled
Támogattalak, és erősítettem a lelked.
Veled voltam, amikor senki más
Úgy, mint egy hűséges útitárs.

Nagy terveim vannak veled, gyermekem
Mert tudom te bízol bennem, és szeretsz engem.
Te csak tarts ki a hited mellett
Én soha nem engedem el a két kezed.

Eljött a reggel hamarosan
Új reménnyel szívemben elkezdődött a nap lassan
Minden percet boldogan élek át,
Mert tudom a Jó Isten vár rám odaát.

Keltezés: 2012. augusztus 14.

 


 


HA  BÚCSÚZNOM  KELL

Amikor földi utam véget ér
S megszűnik majd idő és tér.
Amikor itt kell hagynom mindent,
Nem aggódom, mert mindent elrendeztem.

Ne sírj értem, ha mennem kell,
A búcsuzásra készülj fel.
Kérlek, engedj majd el,
A szeretet majd felemel.

Most még bánat járja át lelkedet,
Többé nem foghatom két kezedet.
Én most elmegyek,
Tudom, jó helyen leszek.

Amit tudtam, megtettem,
Teljes volt az életem.
Boldog voltam melletted
Nem mutattam ki, ha szenvedtem.

Valaki vár engem odafenn.
Tudom, Nála megpihen az én lelkem.
Járok majd az örök fényben,
Vigasztaljon majd a viszontlátás reménye.

Keltezés:  2012. június 19.

 

 



KÖSZÖNÖM !

Amikor lelkem sötét alagútban járt
A szívemet bánat és keserűség járta át.
Amikor oly távol volt a fény
Lelkemet mardosta a keserű tény.

Amikor kín volt létezésem minden perce
És hagytam, hogy a keserűség lelkemet feleméssze.
Amikor csak léteztem, de nem éltem.
S a holnaptól nagyon féltem

Amikor úgy éreztem, napról napra kevesebb vagyok.
S keservesen kérdeztem: az Isten is magamra hagyott?
Köszönöm, hogy imádkoztál értem
Erősítettél, mikor már nem reméltem.

Köszönöm, hogy bíztál bennem
S fogtad a két kezem.
Bátorítottál, hogy ne adjam fel
Mert nekem győznőm kell.

Köszönöm, hogy törödtél velem
Gyengéden simogattad a lelkem.
Megmutattad, hogy van még remény
És, hogy közel van már a fény.

Köszönök mindent, amit neked köszönhetek
Köszönöm, hogy visszakaptam hitemet.
A bajban igérem melletted leszek.
Szorosan fogom majd a két kezed, ahogy te is tetted.

Keltezés: 2012. május 15.
 

 

 


 
 
IMA  A  JÖVÕÉRT

Hajdan évekkel ezelõtt
Békesség és szeretet uralkodott a föld fölött
Nemzetiségek és vallások együtt éltek
Egy szebb és boldogabb jövõbe reménykedtek.

Reménykedtek és hittek
Becsületre és tisztességre neveltek.
Egy új világért harcoltak
Amit majd ránk hagynak.

Õseink álma valóra vált
Most egy új világ vár ránk.
Egy szép korszakban élünk
Ahol semmitõl se kell félnünk.

Mindenünk megvan amire csak vágyunk
És mégis néha háládatlanok vagyunk.
Pedig szeretni és tisztelni kéne egymást
Fogadjuk el egymást, mint embertárst.

Ne tegyünk különbségeket az emberek között
Hisz mindnyájan egyenlõk vagyunk Isten színe elõtt.
Tegyük szebbé az életünket
Építsük együtt a közös jövõnket.

Nálunk van jövõnk kulcsa
Csak tõlünk függ a jövõnk sorsa.
Õrizzük és ápoljuk ezt a világot
Mert benne oly sok megadatott.

Ne pusztítsunk és ne romboljunk
Mielõtt cselekednénk, gondolkozzunk.
Gondolkozzunk, hogy mi a jó
Ne váljunk önzõkké, mert minden ember halandó

Harcoljunk a szabadságért
Tegyünk meg mindent a szabad életért.
Harcoljunk, mert van miért
Gyerekeink és unokáink sokkal szebb jövõjéért
 
Keltezés 1998. Szeptember 17.



 

 

 
LEOMOLHAT  A  FAL ?!

Mindnyájunk életében létezik egy kor,
Amelyet gyerekként átéltünk egykor.
A gondtalanság és a játék még egybefolyt
Ez a két dolog jellemezte ezt a kort.

Akkor még tisztán láttuk a világot,
Fûztünk is hozzá számtalan sok álmot.
Azt reméltük, hogy egyszer álmaink valóra válnak,
S ezek az álmok sikerrel járnak.

A szüleink mindenben mellettünk álltak,
S ezzel támaszfalainkká váltak.
Egy támaszfal amely téged erõsen tart,
Amely szeretetet és megértést ad.

Felhõtlen gyerekkorunkat nekik köszönhetjük,
Õk adtak életet és õk neveltek, ezt ne feledjük.
Nekik sok türelmük volt hozzánk,
Legyen nekünk is megértésünk a szüleink iránt !

Osszuk meg velük mind azt amink van,
Osztozzunk a dolgainkban.
Lessük ki a gondolataikat,
Valósítsuk meg az álmaikat.

Szálljunk magunkba és gondolkozzunk:
Náluk nélkül mit ér a sorsunk.
Náluk nélkül az életünk oly üressé váll
A szívünk csupa emléktár.

Egy emléktár, amely kedves emlékekkel van kirakva,
S csak ekkor jövünk rá, hogy magunkra vagyunk hagyva.
 
Keltezés: 1998. Október 21.

 




ÉVVÉGI  ISKOLAI  KÖSZÖNTÕ

Beköszöntött a nyár eleje
Itt a vakáció ideje
Lassan végetér az iskola
A tudomány édes otthona

Mennyi szép emlék fûz hozzá
A tanulás élvezetét elénkbe tárja
Szeressétek az iskolát
Dobbanjon fel szívetek, ha meghalljátok a csengõ hangját

Mily fájó búcsút venni tõle
Minden kis emlék öröm belõle.
Öröm volt az osztály fénylõ csillagát hallgatni
Vele öröm volt tanulni.

Ez a fénylõ csillag sose szûnt meg csillogni
Nekünk mindent megpróbált megadni.
Sikerült megszerettetnie velünk magát
S ez által, az oly fontos iskolát.

Köszönettel tartozunk
Õ által okosabbakká váltunk.

Köszönet a sok jóért
A határtalan türelmükért.
Köszönetet mondunk most mindnyájan
A szeretetünk határtalan.
 
 Keltezés: 1999. Március 12.


 

 

HA ÉN MADÁR LENNÉK

Én szeretnék madár lenni
A felhõk fölött repülni.
Elrepülnék országok fölött
Ott lennék minden árva gyerek mellett.

Én segítenék minden embernek
Elbámulnám a játszadozó gyerekeket.
Ó, ha én madár lennék
Minden árva gyereket felkarolnék

Ha én madár lennék
A házak ablakába csicseregnék.
Megkopogtatnám az ablakokat
Kitalálnám a gondolatokat.

Ha én madár lennék
Egész nap repülnék.
Sose fáradnék el
Csak szállnék fel, fel, fel.

Keltezés: 1992. Augusztus 4.



 

 

AZ ÉLET ALKONYÁN

Életednek alkonyán,
A világ állsz ártatlanul, tétován.
Nagy döntések hajnalán
Semmit sem látsz tisztán.

Kérdések fogalmazódnak meg benned,
A válaszok forgatagában el ne tévedj !
Mindig kövesd a ösvényt,
Nehéz napokon el ne veszítsd a reményt !

Ha majd eljön az idő,
Úgy érzed, hogy cask valakivel szép a jövő.
Józan értelem és érzelem verzéreljen,
Vár rád az igazi szerelem.

Elérhető minden álom,
Ne add fel semi áron !
Harcolj az álmodért,
Adj hálát mindenért.

Élvezz minden percet,
Mikor nem tudsz adni semmit, addj szeretet.
Boldogan éld az életedet
Ne károsítsd az értelmedet !

Sose sajnáld azt, ami már elmúlt
Hiszen az már feledésbe fult .
Segíts mindenkinek
Boldogan éld az életet !
 
Keltezés 2001. Szeptember 29.




 


ÉLETÜNK  ÉRTELME

Könnycseppek húllanak a földre,
Szomorúság vagy boldogság látható jelképe.
Könycseppek áztatják a földet,
Epekedve várják a szárító szeretet.

Könnyet ejtünk, ha bánatunk van,
Kilátástalannak tűnő gondjainkban.
Akit szerettünk eltávozik messzi földre
Könnet ejtünk, mert még nem búcsúztunk el tőlle.

Könnycseppek húllanak a földre,
De hol van a jővőbe vetett hitünk reménysége?
Amikor valaki megfogja a két kezed.
Talán így könnyebb az életed ?

Ha valakire számíthatsz a mindennapok viharába
Ekkor talán már öröm könnyek csillognak a szemed sarkába.
Valaki mindig veled van és segít neked ha kell
Cask fogd össze a két kezed és kérj, de tiszta szívvel.

Kérj Tőlle áldást, és türelmet,
Hogy még sokáig fogják a két kezed
Mert Ő életünk értelme.
Mit érne az életünk Nélküle?  

Keltezés :  2005. Február 5.

 





ŐK IS KÖZTÜNK ÉLNEK

Ha eljön az ősz, a madarak útra kelnek,
Egy melegebb éghajlat felé igyekeznek.
Nem menekülnek, csak eltávoznak,
Az itthon maradt társaiktól elbúcsuznak.

Nem mehetnek velük,
Pedig repülni könnyebb együtt.
Egykor egyformán kapták a táplálékot,
Nem volt kivétel, mindegyik testvér volt.

Idők multán a helyzet gyökeresen megváltozott,
A társaság tagjaira rácseppent egy folt.
Egy folt, amely sok mindent megváltoztatott.
Sokakat másokká tett, mint amilyen hajdan volt.

A testük a földhöz van kötve,
De lelkük szabadon száll a fellegekbe.
Gondolatban a társaikkal együtt vannak,
Örömben és bánatban együtt osztoznak.

Néha elfogja őket is a kalandvágy,
Ilyenkor nagy fontosságot kap minden tárgy.
De végül a lélek megnyugszik,
A lángoló kaland tűze kialszik.

Így élnek a mindennapok sodrában,
Egy-egy álomvilágban.
Gyermeki szeretettel, távol a mától,
Messze a való világtól.

Keltezés: 2004. Október 23.

 

 



PISLÁKOLÓ GYERTYALÁNG

Valahol fellobbant egy gyertyaláng,
Parányi fénye sokaknak örömet kinált.
Kezdetben a láng pislákolva égett,
Féltő kezek fogták körül, megfékezve a szelet.

Csak így éghetett tovább a láng
Mások szeretete erősítette a fáklyát.
Sok szél fújta már,
Mások segítségével mindig talpra állt.

Eképpen világított másoknak,
Tőle csak fényességet és melegséget kapnak.
Egyebet nem tud nyújtani,
A szívekben melegséget tud árasztani.

Ez számára az élet öröme,
Hogy mások szívét melegítse.
Mert ez csak egy múló állapot,
Egyszer megtalálja a boldogságot.

S ha véget ér a nagy utazás
Lángja megnő, mert már nem érheti bántás.
Örökre fényesség borítja majd az eget.
Lelke örök megnyugvársa lelhet.

Keltezés : 2006. December 3.

 

 

 



MÚLT, JELEN, - JÖVŐ?

Az új kezdet elérkezett,
Őseink álma beteljesedett.
Amiért ők harcoltak, az most valóra vált,
Szemük előtt a mi boldogságunk állt,

Ők még hittek a jövőbe,
Reménységük sokszor elveszett a ködbe.
Mégse adták fel,
Példájuk nekünk követnünk kell !

Szép új világ itt vagyunk,
Ami velünk történt, magunk mögött hagyjuk?
Most csak előre nézzünk,
A múltat el kell felednünk !

Nagy célokat kell kitűznünk,
Megvalósításításán közösen résztveszünk?
Gyerekeink nevelése a cél,
Sok ember eről megfeledkezik, s kitér.

Pedig ez a legszebb feladat,
Hanyagságunkból súluos bajok adódhatnak.
Ne legyen késő ráébredni, hogy tévedtünk,
Más utakon jár a gyerekünk.

Céltalanság jellemzi a fiatalságot,
Elérhetetlennek tekintik a boldogságot.
Potló szerekhez folyamodnak,
Így próbálják elérni, amire vágynak.

Büszkén és elhitten élik életüket
Így rejtik el félelmüket.
Néha olyanok, mint a bárányok az akolba,
Máskor pedig, mint éhes farkas a tyúkolba.

Leki egyensúly hiányban szenvednek,
Maqgukba zárkozva, egy jó szó után epekednek.
Ha ezt megadhatjuk nekik, ne késlekedjünk vele,
Mutatsunk nekik jó példát, s adjunk nekik szeretet.

Sose késő, hogy jóvá tegyünk mindent,
Felejtsük el a múltat, tegyük szebbé a jelent !

Keltezés: 2007. Jánuár 5.



 


KARÁCSONY

Ünnep van a világon,
Érkezőbe Karácsony.
Kidiszítve minden otthon
Béke és öröm az arcokon.

Társalognak a felnöttek
Játszadoznak a felnöttek.
Mindenki örömére,
Fehér hó hull a térre.

Félretéve minden bánat,
Szeretet van minden házban
Surgés-forgás a honyhákban,
Várakozás a szobákban.

Minden gyerek azon van,
Milyen lesz a fenyőfa?
Lesz-e rajta édesség,
Alatta meg ajándék?

Elmúlik minden harag
Meggondul minden harang.
Az emberek templomba mennek,
A gyerekek énekelnek.

Világunk ünneplőbe öltözve
Érkezőbe a Szent Este
Szeretet uralkodik a világon.
Így szép a Karácsony.

Keltezés: 1998. December 20.


 



EGY ÉRTÉKES KINCS

Felbecsülhetetlen kincsnek vagyunk részesei,
Amit sokan nem tudnak értékelni.
Ez a kincs emeli ki az embereket,
Csodálatos dolgokra képes az ember,
Ha a szívében él a szeretet.

Sokféle szeretet létezik ezen a földön,
Egy felemelő érzés, ami belülről jön.
Szeretünk, és szeretnek bennüket,
Ez teszi szebbé az életünket.

De egy szeretet se olyan lángoló és kitartó,
Mint amit az édesanyánk iránt érzünk, mert az állandó.
Elválaszthatatlan lánt fűz össze,
Neki csak érted dobban a szíve.

Ha fáradt szemeivel rád tekint,
Szeretett gyereke leszel megint.
Érett emberként járjuk a magunk útját.
De sokszor megfogadjuk édesanyánk tanácsát.

Ha kilátástalannak tűnik az életünk,
Egy jó szavától a bánatunk tovatünt.
Ezt a kincset értékelnünk kell,
Szeretete irántunk sose múlik el.

Kíméljük és óvjuk meg mindentől,
Kérjünk egészséget az eljövendőtől.
Hogy maradhassunk még sokáig ővele,
Ő legyen támaszunk most és mindörökre.

Keltezés: 1999. Április 26.



 


ELTELT  EGY  ÉV

Eltelt egy év,
Az ember ilyenkor oly sokat remél.
Az új év küsszöbén állunk,
Egymásnak minden jót kívánunk.

Bort, búzát, békességet,
S hozzá jó egészséget.
Ezt kívánom én is e napon.
Imádkozom, hogy kívánságom valóra váljon.

Ó Istenem, nézz le földre
Adj áldást a Magyar népre.
Hiszen Nélküled elveszünk
Kérünk légy mindig velünk.

Szüntesd meg a gyülőletet,
Szívünkbe adj szeeretet.
Ne szóljanak a fegyverek,
Ne haljanak meg ártatlan gyerekek.

Adj egy boldogabb jővőt,
Az emberek arcára örömöt.
Nélkülözni ne kelljen,
Mindenünk meglegyen.

Védelmezd a szegényeket,
Karold fel a betegeket.
Kérlek, ezt ad meg nekünk,
Békében és szeretetben éljünk.

Keltezés: 1998. December 27.

 

 

 

 

VÉGETÉRT  AZ  ISKOLA

Végetért az iskola
Könyv, füzet felkerül a polcra.
Itt van a várva várt vakáció,
Tanulni nem kell, jaj de jó, jaj de jó !

Most nem kell korán kelni,
Az iskolába sietni.
Aludhatsz, amíg csak akarsz,
Nem mondja a tanárnő, hogy te mindig lemaradsz.

Reggeltől estig játszol,
Délben nagyokat alszol,
Lassan elfelejted az iskolát,
Képzeletben üresre törlöd a palatáblát.

Telnek a napok,
Rövidülnek a nappalok.
Közeledik az ősz,
Egy dologra rájösz:

A naptár szeptembert ír,
Az iskola csengője téged is hív !
Eltűnik a mosoly az arcodról,
Kedvetlenül hozod le az iskolatáskát a padlásról.

Szomorúan ülsz a tornácon,
Visszagondolsz, milyen jó volt a nyáron.
Este korábban fekszel le
S felhúzod az órát fél hétre.

Reggel nehéz a felkelés
De még nehezebb az iskolába menés.
Almosan elindulsz az iskolába,
Majdnem elalszol az osztályba.

Rád mordul a tanár :
Ne vágj olyan bamba pofát már !
Az első nap a legnehezebb.
Azután könnyebb lesz.

Keltezés: 1997. Március 7.

 

 

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet